2013. május 9., csütörtök

Személyes | Happy birthday to me, avagy Szülinapi beszámoló

Április 27-én volt a születésnapom, ami az idén a 20. volt a sorban. ^^ De nem csak ettől volt ám különleges! idén esett meg velem először, hogy távol ünnepeltem a családomtól. Vagy inkább úgy mondanám, hogy az otthonomtól, mert valójában a második családommal töltöttem, és merem állítani, az idei messze a legjobb volt! <3

Azt már március óta tudtam, hogy a barátaimmal szeretném tölteni az ünnepet, már csak az volt kérdéses, hogy hol, mert ugyebár a koliba nem csődíthetek össze 20 embert. Aztán drága barátnőm, Timi megoldotta a problémámat, mikor felajánlotta, hogy az összeülős részt tarthatnánk nála.
Így elkezdődött a nagy szervezkedés, már mindenki alig várta a napot, hisz estére buli is be volt tervezve, ami alól, lévén, én voltam az ünnepelt, nem volt kibúvó. No, nem mintha nem állt volna szándékoman elmenni. :D

No de akkor jöjjön a sok-képes beszámoló.^^




Ez a felirat fogadott, mikor megérkeztem Timihez, hogy előkészüljünk az estére. A drágaságom előző este, meg aznap délelőtt csinálta. Ez volt az egyik pillanat, mikor nagyon elérzékenyültem. :)
Aztán a következő sor előtte-utána képsorozat az asztalról.^^
Majd egy kis szösszenet a konyhából: kényül a torta, kiadagoltuk a vodkás gumicukrokat (a kedvenceim^^ de nem csak nekem^^), sütöttünk pizzát. És olyan gyönyörű volt a konyha ablakában ez a virágos váza, hogy muszáj volt azt is megörökítenem.^^

 Timi drágám mindenkinek felcímkézte a poharát, hogy könnyebben lehessen átlátni. Készült "Bella" pohár is, de én mégis a kedvenc cicás bögrémet kértem, mindig ebből iszok, ha nála vagyok. ^^ Aztán végül a cicás bögre visszavándorolt  konyhába, mert sajátból ittam. (vagy inkább itattak, ügyelve, hogy folyton tele legyen^^)


Ó, azok az ajándékok! Hát így sunyiskodni! :) Mesélem a sztorikat. Ugyebár két "tábor" volt jelen a szülinapomon, a szobatársaim, illetve a csoporttársaim, mondom, ők nekem a második családom. :)
Először a szobatársaimtól kaptam meg az ajándékomat. Egy sálat, fülbevalót és.... egy bögrét! Személyre szabottat, a hörcsögeimmel!! Az én kis drága szőrgomolyagjaimmal! Gondolom, mondanom sem kell, hogy ekkor érzékenyóltem el másodjára, s talán a legjobban, hisz valóban meg is jelentek a könnycseppek, amiket végül csak sikerült visszatartanom, mert 20 szempár figyelt, és várta, hogy na-na, most fogja elbőgni magát. :D
Szóval. Kinga barátnőm volt az ötletgazda: egyedi bögre, rajta a hörcsögökkel. Mikor nem infós óráim vannak, nem hordom magammal a notebookomat. Így történt azon a hétfői napon is, mikor az eset történt. Épp jövök haza este az óráról, mikor szól a telefonom. Beszélgetésünk:
K: Szia! Hol vagy?
B: Szia. Épp tartok haza fele.
K: Nem lépnél be a Tovaniba?
B: Nem arra megyek. Sajnos a Rosa-ba sem tudok, mert nem hoztam pénztárcát.
K:Akkor jó. Szia.
Én kis naiv, még gondolkodtam, hogy ne hívjam-e vissza, és kérdezzem meg, hogy mégis mit szeretett volna, mert épp csoporttársammal voltam, aki szintén a koliban lakik, ő is megvehette volna. Aztán mégsem tettem, s kb 10 perc múlva meg is érkeztem. Nyitom az ajtót, zárva! Picit meglepődtem, meg elég fura zajok is jöttek bentről, de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget.  Aztán kinyitották, Ági és Kinga voltak bent. Belépek. Látom, hogy a notebook-om megy. Ezen sem csodálkoztam, hisz gyakran csak lecsukom, sőt, volt, hogy még le sem csuktam, gondoltam, most is elfelejtettem, ők meg az asztalnál tevékenykedve véletlenül hozzányúltak az egérhez.
Mondom mi történt valójában: a kis drágáim a gépemen kikeresték a hörcsögös mappámat és átmásolták egy stick-re, aztán még aznap este kiválogatták a képeket és megvágták.
Ez lett a végeredmény, ami a bögrére került:


A csoporttársaim csak picit később adták át az ajándékot, mert egyikük csak később tudott csatlakozni. Ez úgy történt, hogy valamilyen indokkal kihívtak a konyhába. Addig azt a nagy dobozt a szoba közepébe rakták. Aztán visszahívtak a szobába, hogy szülinapos létemre mégis miért kóválygok? Nekem meg nem tűnt fel a baromi nagy doboz, és simán átléptem rajta! Ekkor kitört a nevetés, fogalmam nem volt, miért. Ekkor mondták, hogy átléptem valamit, és forgok, hogy mi? Aztán nagy sokára észrevettem.^^ De itt még nem ért véget a nevetés! Mert drága barátnőm úgy döntött, hogy egy kenyérpirítós dobozba pakolja az ajándékom, és azt teszi a nagy dobozba. Én meg ahogy megpillantottam, tényleg azt hittem, hogy azt kapok, ez is volt az első mondatom, a szobatáraimhoz fordulva: "Csajok, kajálunk!" Aztán meg mindenki nevetett (gondolom az arckifejezésem láttán), én is, mikor megpillantottam, hogy mi lapul benne.^^ Egy táska, négy körömlakk, és egy póló! És eljöve a harmadik pont, mikor elérzékenyültem. ^^ Szóval mesélem ezt a sztorit is:
Hétfőn kitalálták, hogy kell egy csoportkép, amit ki kell tenni a FaceBook csoportunk borítójának. Rögtön össze is gyűltünk Analízis előtt, és készítettünk csoportképet. Aztán meg csodálkoztam, hogy mindenki a fülemet rágja, hogy küldjem már át a képeket. Nem értettem, mire fel ez a nagy sietség. Kedden Timivel vásárolni voltunk, beszerezni a hozzávalókat a csütörtöki bulihoz. Még akkor is szólt a telefonom, a többiek hívtak és kérték Timit. Mint utólag megtudtam, azért unszolták, hogy beszéljen már a lelkemre, illetve az ő gépével készült fotókat is tegye már fel.
Aztán mikor  mondtam, hogy három ruha közül nem tudom, melyikbe menjek bulizni, a lányok felajánlották, hogy kedden vigyem el őket egyetemre és torna órán az öltözően felpróbálom őket, együtt eldöntjük. Végül két geometria között próbáltam fel őket. Csak azt nem tudtam, hogy amíg én az egyik ruhát próbáltam, a lányok a másik kettőről levették a ruhaméretem! :D És igen, egy személyre szabott póló volt az ajándékom! Imádom! :D


Az első kép még a bulin készült, a másik meg másnap, mikor felpróbáltam.


Volt itt minden, sok-sok nevetés, beszélgetés, khöm... becsiccsentés (azért a drágák nem érték el a céljukat és még mindig nem volt meg életem első részegedése.^^ S ha rajtam múlik, még jó sokáig nem is lesz.), dezodoros dobozba éneklés... :)

Aztán készült kép mindenkivel:

És a tortáim, mert idén, életemben először három tortám is volt! Kettő Timinél, egy pedig otthon, mikor most hétvégén haza látogattam.

Sajnos a két felső tortáról nincs több képem, egyszer eszemben volt, hogy kéne készíteni, de végül elmaradt. Az alsóról meg lehet, hogy külön poszt is lesz. ^^

Két héttel szülinapom előtt megvettem a saját ajándékomat is, ecsetkészleteket! Már nagyon rég óta fájt rájuk a fogam, s épp azokban a napokban gondolkodtam azon, hogy bizony-bizony én most már ebay-ről fogom megrendelni. Aztán belefutottam az egyik üzletben! Természetesen nem tudtam ott hagyni.ˇˇ Még jött velem két lakk és egy átlátszó, valamint apró gyöngyöcskék és két csatt is, az egyik leopárd mintás. :D
Aztán szintén aznap még egy szép ruhácskát is vettem, szintén szülinapi ajándék, de arról nem készült fotó. :)



Ezzel az új ecsetkészlettel készült Erzsi neon-szivárványos manikűrjének a fejér csillaga.

Amúgy a szülinapi manikűrömről és a szobatársaimnak készített manikűrjeiről már készült korábban egy bejegyzést, azt itt olvashatjátok.

Mindenkinek köszönöm szépen a jó kívánságokat, e-maileket! Nagyon sokat jelentettek számomra! :)

Bella
"Ha alkotsz, akkor nem leszel átlagos. Nem számít, hogy mit, műtárgyat vagy egy pár zoknit. Csak újat alkotni, ennyi az egész, és az te vagy a nagyvilágban. Nézheted, hallhatod, vagy olvasva vagy érezve, de elárul valamit rólad, így több leszel másoknál. " P.S. I love you c. filmből